A hatvanas évek, a kedvenc korszakom. Ekkor lépett a divat színterére Yves Saint Laurent, egyik legnagyobb példaképem! Egy zseni! De kezdjük a legelején. A történelmi háttérnél, mert ez nagyon fontos ahhoz, hogy megértsük egy adott kor miértjeit. Ekkor folyt a hidegháború USA és Szovjetunió között. Ennek az egyik legroszabb pontja a vietnámi háború volt. Rengetegen tűntettek a háború ellen. Ezzel együtt polgár jogi mozgalmak is elindultak, nemi, faji különbségek ellen. Kulcsfontoságúvá vált a tolerancia és az egyenlőség. Ekkor alakult ki az uniszex, illetve folk jegyek jelentek meg a divatban. Megtörtént a holdra lépés is, és ezzel kialakult a space culture, azaz az űrkultúra, a sci-fi világ. Ez sok tervezőt inspirált, mint például Pierre Cardint, de róla majd később.

Megjelentek a modern művészetek: az op art(az optikai csalódásra épít, mint például Vasarelly, 2D-ben), a pop art(a pop kultúra megjelenése a művészetben, legjelentősebb alakja Andy Warhol volt) és a minimal art(alapja a geometrizált és redukáló igény).

A divat a fiatal generáció identitásának központi eleme. Mind a zene, a divat és a stílus az önkifejezés formája lett. A divatot az ifjúság kezdte irányítani, és minden erkölcsöt vissza utasítottak.
Ekkor jelent meg az anti divat is, vagyis a divat elutasítása, ami valójában annyit takart, hogy bármi lehet divat.

Megjelenet a Prêt-à-Porter, vagyis a Ready to wear. Az Haute Coutre mellett a divatházak “második vonala” lett. Ezek kisszériás késztermékek, amiket standard méretre készítenek. A Prêt-à-Porter vonal egyébként remek bevételi forrás a divatházak számára.

Többé nem volt egységes sítlus, 1966-tól trendfüzetek segítették az eligazodást a divat világban. Ezekben évről évre szín és forma ajánlatok jelentek meg.

A kor nő ideálja Twiggy a “gyereklány” volt. Magas és vékony volt, és hát, hogy is mondjam nem volt melle. Nagy csodálkozó szemeivel azonban hódított.

Tehát megjelent a futurisztikus divat Párizsban. Ez egy korlátozott színpalettát(fehér, fekete,ezüst és tiszta színek), és minimalizmust jelentet. Nem volt felesleges diszítés a ruhákon, amik ”A” illetve trapéz vonalúak voltak. Egyenes formák és éles vonalak voltak jellemzőek, op art hatással, vagyis grafikus és fekete fehér minták is megjelentek. Új anyagokat kezdtek használni, például PVCből készítettek kabátot, nadrágot és ruhákat is.

A kor egyik kiemelkedő tervezője volt Pierre Cardin, aki a Space Age kollekciójával, a sci-vonalat erősítette.

Vagy ott van a minimalista Andre Courreges, akire jellemző volt az egyenes vonal vezetés, a kontrasztos(fekete-fehér), geometrikus illetve csík minták.

Ekkor vált építészből divattervezővé Paco Rabanne is. Aki a divattervezésben eddig nem használt anyagokat alkalmazott. Például kötött illetve horgolt anyagot, színes szőrmét, műanyagot,fémet, madártollat és kagylót is használt.

Nem csak Paco Rabanne váltott pályát, hanem Mary Quant, angol hölgy aki a tengeren túlon is sikert aratott. Az ő nevéhez fűzödik, sőt sokan úgy tartják, hogy ő találta ki a miniszoknyát!

Ekkor alakított ki régi itália lobogokból pszichedelikus mintákat Emilio Pucci. Egyszerű formákon megjelentek az örvénylő motívumok. Pucci nevéhez fűzödik még a selemydzsörzé használata is, ami gyűrhetetlen anyag ezért pont megfelelő volt a ruháihoz.

És akkor végül Yves Henri Donat Mathieu-Saint-Laurent, vagyis Yves Saint Laurent. Karrierje akkor indult, amikor egy pályázaton nyert, és pár rajza megjelent a Vogue-ban. Itt figyelt fel rá Christian Dior is. Hamar munkát is kapott a divatháznál, először tervezőként majd művészeti vezetőként. Első kollekciójával a Ligen Trapéze-zel óriási sikert aratott. Ruhái természtes vonalúak és válltömés nélküliek voltak. 1960-ban a Beat Look kollekciója már nem aratott akkora sikert mint az első kollekciója. Ezután be kellett vonulnia a katonaságba, ahol azonban csak húsz napig maradt mert idegösszeropanást kapott. Elmegyógyintézetbe került, ahol elektrosokkal és drogokkal kezelték aminek függőjévé is vált  Miután sikerült felépülnie, a Diornál már nem akarták alkalmazzni, ezért 1966-ban Pierre Berg segítségével megalapította saját divatházát, Saint Laurent Paris néven. Pierre Berggel egyébként 1976-ig egy párt alkottak a magán életben is. Szakításunk után is megmaradt a jó munkaviszonyuk. A haute couture vonalal együtt a pret-a-porter vonalat is elinditotta, és YSL néven rengetteg újítást hozott a divatvilágba, mint például a női nadrágkosztüm, a tweed öltönyök, a szűk nadrágok, a szűk combközépig érő csizmák, és a farmert is elsőként kezdte használni. És persze ott a híres Nude Look, ahol átlátszó anyagokat használt a kollekció elkészítéséhez. Vissza kanyarodva a 60as évekhez, ekkor tervezte meg a campbell’s soup ruhát, amit Andy Warhol inspirált.
Végül 1993-ban a Sanofi, gyógszervállalat körübelül 600 millió dollárért felvásárolta a divatházat, majd 1999-ben a Gucci a márkanevet is megvásárolata. A pret-a-porter vonalat Tom Ford vette át, még YSL tovább folytatta a haute couter vonal tervezését.
2002-ben Saint Laurent visszavonult, majd 2008-ban, 71 évesen elhunyt Párizsban.